1 Sámuel 24

1 Sámuel 24

• A zifeusok feljeletették, ő pedig En-Gedi hegyváraiban / barlangjaiban (masszada) volt.

1. Aki másnak vermet ás... (Zsolt57)
Kol3:3: „Hiszen meghaltatok, s életetek a Krisztussal együtt el van rejtve az Istenben.”
• Elohim Eljón = legfelsőbb Isten (1Móz14:18)
• Hogy jól induljon a nap
• Szela.

2. Véletlen (?)
• Saul ezre háromezre
• Dávid tízezre hatszáza
• Múltkor Jónatán simán meg¬találta Dávidot, szemben Saullal. Véletlen?
• Most Saul „véletlenül” ugyan¬abba a barlangba megy be.
Préd3:19: „Mert eset éri az ember fiait, és eset éri a barmot, és azon egy esetjük van: a milyen ennek a halála, olyan annak a halála, és egy lelkük van mindnek; és az ember elsőbbsége az állat fölött semmi,mert minden hiúság!”
Mt10:29-30: „Ugye két verebet árulnak egy filléren? Atyátok nélkül mégsem eshetik egy sem a földre közülük. Nektek pedig még a hajatok szála is mind számolva van.”

3. „Hogy befedje lábait”
• Aludni? – Nem hallotta, ahogy Dávid odalopódzott.
• Székelni? – Egyedül ment be.
• csak a köpenyéből vágott le, mégis furdalta a lelkiismerete (ütötte a szíve).
• Pedig nem a királyra emelet kezet, ahogy javasolták, hanem csak a tulajdonára. Legközelebb ezt sem teszi (1S26)
• „Uram, király!”
• Öntudatosan megvédi magát
Zsolt89:15a, 97:2b: „Igazság és jog trónod talapzata”
Ézs16:5: „És megszilárdul szeretet által a trón, és ül rajta hűségben, Dávid sátrában egy bíró, jogot kereső és igazságban jártas.”
• „Igazságosabb vagy nálam” Az igaz ember a caddik. Ennek is vannak fokozatai.

4. Mit hoz a jövő?
• „levágta Saul köpenyének szárnyát” || 1Sám15:26-28: „És szólt Sámuel Sáulhoz: Nem térek vissza veled; mert megvetetted az Örökkévaló igéjét, megvetett téged az Örökkévaló, hogy ne legyél király Izrael fölött. Mikor fordult Sámuel, hogy elmenjen, megragadta köntösének szárnyát, és elszakadt. Ekkor szólt hozzá Sámuel: Elszakította tőled az Örökkévaló Izrael királyságát e napon, és adja majd társadnak, ki jobb nálad.”
• Saul ekkor, ebből érti meg, hogy Dávid lesz utána a király.
• Saul megesketi Dávidot, hogy ne ölje meg az utódait. Saul nem tesz Dávidnak semmilyen ígéretet!
• Jónatán – Mefibóset (Méribbaál) – Mika – ... (1Krón8:34-40)

1 Sámuel 24

¹Erre fölment onnan Dávid és maradt En-Gedi hegyváraiban.

Zsolt57^:1A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Midőn Saul elől a barlangba szökött. ²Kegyelmezz nekem, Isten, kegyelmezz nekem, mert benned menedéket keresett a lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, míg el nem vonul a veszedelem. ³Felkiáltok Istenhez, a legfelsőhöz, Istenhez, ki végez felőlem. ⁴Lenyúl az égből és megsegít – káromolt a reám lihegő, Szela – küldi Isten az ő szeretetét és igazságát. ⁵Lelkem oroszlánok közt van, feküdnöm kell lángolók közt; emberfiak ők, kiknek fogai dárda és nyilak, és nyelvük éles kard. ⁶Emelkedjél az egek fölé, Isten, az egész föld fölé dicsőségeddel! ⁷Hálót készítettek lábaimnak, legörnyesztették lelkemet; vermet ástak előttem beléje estek. Szela. ⁸Szilárd a szívem, oh Isten, szilárd a szívem, hadd énekelek, hadd zengek! ⁹Ébredj, méltóságom; ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt! ¹⁰Magasztallak téged népek közt, Uram, zengek neked a nemzetek közt. ¹¹Mert nagy az egekig szereteted és a felhőkig igazságod. ¹²Emelkedjél az egek fölé, oh Isten; az egész föld fölé dicsőségeddel.

^1Sám24:2És volt, midőn visszatért Saul a filiszteusok üldözésétől, tudtára adták neki, mondván: Íme, Dávid En-Gedi pusztájában van. ³Ekkor vett Saul háromezer válogatott embert egész Izraelből és ment, hogy keresse Dávidot és embereit a zergesziklák felé. ⁴És eljutott a juhaklokhoz az út mellett, ott pedig volt egy barlang, s bement Saul, hogy befedje lábait;
Dávid pedig és emberei a barlang hátuljában ültek. ⁵Ekkor szóltak Dávid emberei hozzá: Itt a nap, melyről szólt hozzád az Örökkévaló: íme kezedbe adom ellenségedet s tegyél vele, amint, jónak tetszik szemeidben. Erre fölkelt Dávid és titkon levágta Saul köpenyének szárnyát. 6Volt pedig azután, ütötte Dávidot a szíve, azért hogy levágta Saul ruhája szárnyát. ⁷És mondta embereinek: Távol legyen tőlem, az Örökkévalóért, nem teszem ezt a dolgot urammal, az Örökkévaló fölkentjével, hogy kezemet kinyújtsam ellene; mert az Örökkévaló fölkentje ő. ⁸És elhárította Dávid az embereit szavakkal és nem engedte őket Saul ellen támadni; Saul pedig fölkelt a barlangból és ment az úton.
⁹S fölkelt Dávid ezután, kiment a barlangból és kiáltott Saul után, mondván: Uram király! Erre hátratekintett Saul, és meghajtotta magát Dávid arccal a földre és leborult. ¹⁰És mondta Dávid Saulnak: Miért hallgatod az emberek szavait, ha mondják: íme Dávid vesztedet akarja. ¹¹Íme, a mai napon látták szemeid, hogy kezembe adott ma téged az Örökkévaló a barlangban, mondták is, hogy megöljelek, de megszánt a szemem és mondtam: nem nyújtom ki kezemet uram ellen, mert az Örökkévaló fölkentje ő. ¹²S lásd, atyám, lásd csak a köpenyed szárnyát a kezemben; mert abból, hogy levágtam köpenyed szárnyát és nem öltelek meg, tudd meg és lásd, hogy nincs kezemben gonoszság sem hűtlenség és nem vétettem neked, holott te leskelődsz életemre, hogy elvegyed. ¹³Az Örökkévaló ítéljen köztem és közted és az Örökkévaló álljon bosszút értem rajtad: de kezem nem lesz rajtad – ¹⁴amint mondja a régi példabeszéd: gonoszoktól ered gonoszság – de kezem nem lesz rajtad - ¹⁵Ki után vonult ki Izrael királya, kit veszel űzőbe? Holt eb után, egy bolha után! ¹⁶Legyen hát az Örökkévaló bíró és ítéljen köztem és közted; lássa és vigye ügyemet és védje jogomat kezedtől!
¹⁷És volt, midőn végzett Dávid azzal, hogy elmondja a szavakat Saulnak, szólt Saul: A te hangod ez, fiam Dávid? És fölemelte Saul a hangját és sírt. ¹⁸Szólt Dávidhoz: Igazságosabb vagy te nálam, mert te a jót cselekedted velem, én pedig cselekedtem veled a rosszat. ¹⁹Hiszen te megmondtad ma, hogy mi jót tettél velem, hogy kezedbe szolgáltatott engem az Örökkévaló, te pedig nem öltél meg. ²⁰Vajon midőn valaki ellenségére talál, elbocsátja-e őt jóban az útra? Az Örökkévaló fizessen neked jóval annak fejében, amit a mai napon tettél velem. ²¹Most hát, íme tudom, hogy te király leszel és majd fönnáll kezedben Izrael királysága. ²²S most esküdjél nekem az Örökkévalóra, hogy nem irtod ki magzatomat utánam és hogy nem pusztítod ki nevemet atyám házából. ²³Megesküdött Dávid Saulnak; erre hazament Saul, Dávid és emberei pedig fölmentek a hegyvárba.